A rövid válasz: igen – amennyiben nem történik meg a megfelelő felkészülés. A hosszabb válasz azonban túlmutat ezen, hiszen a megfelelés nemcsak technológiai kérdés, hanem átfogó működési és vezetői felelősség is.

Mit takar a NIS2 audit?

A NIS2 audit – más néven megfelelőségi ellenőrzés – olyan külső értékelési folyamat, amely során egy független auditor vizsgálja, hogy a szervezet megfelel-e a jogszabályban előírt kiberbiztonsági követelményeknek. Az audit során többek között az alábbi szempontokat veszik górcső alá:

• kockázatkezelési és incidenskezelési gyakorlatok,
• technikai és szervezeti védelmi intézkedések megléte,
• beszállítói lánc biztonsága,
• üzletmenet-folytonosság biztosítása,
• vezetői szerepvállalás és felelősség.

Hogyan lehet „megbukni” egy auditon?

Bár a „megbukás” szó nem szerepel a hivatalos dokumentációban, a valóságban komoly következményekkel járhat a hiányos vagy nem megfelelő megfelelés. Súlyos vagy ismétlődő szabálytalanságok esetén a hatóság az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

• jelentős összegű pénzbírságok,
• működési korlátozások,
• vezető tisztségviselők személyes felelősségre vonása.

A 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet alapján a megfelelés objektív, pontozásos rendszer szerint történik: az audit során összesen 100 pont szerezhető, és a megfelelés alsó határa 70 pont. Amennyiben egy szervezet nem éri el ezt a küszöböt, hivatalosan nem felelt meg a NIS2 előírásainak, ami már önmagában is megalapozhatja a szankciók kiszabását.

A NIS2 szerinti megfelelés tehát nem csupán „IT-feladat”, hanem egy stratégiai és üzleti prioritás, amely közvetlen hatással van a szervezet stabilitására, hírnevére és jogszerű működésére.

Felkészülés: a sikeres audit alapja

A megfelelés nem érhető el egyik napról a másikra. A NIS2 bevezetése nem egyszeri projekt, hanem folyamatos működésfejlesztést és tudatos szervezeti kultúraváltást igényel. A sikeres felkészülés kulcselemei:

1. Gap analízis: A jelenlegi biztonsági szint és a NIS2 követelmények közötti különbségek feltérképezése.
2. Intézkedési terv készítése: A hiányosságok orvoslására szolgáló ütemezett és mérhető cselekvési terv kidolgozása.
3. Szabályozott folyamatok kialakítása: A kockázatkezelés, incidenskezelés, üzletmenet-folytonosság dokumentált eljárásainak bevezetése.
4. Tudatosság növelése: Munkatársak rendszeres képzése, belső tréningek biztosítása.
5. Dokumentáció: Minden alkalmazott intézkedés és kontroll naprakész és auditálható dokumentálása.
6. Gyakorlatok, tesztelések: Rendszeres gyakorlatok és technikai tesztek a vészhelyzeti válaszreakciók felkészültségének mérésére.

Forduljon hozzánk bizalommal, és bízza a NIS2 felkészülést tapasztalt szakértőinkre! Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy már ma elindíthassuk a közös munkát!

Vezetői felelősség: stratégiai jelentőségű elvárás

A NIS2 egyik legfontosabb újítása, hogy explicit módon nevesíti a felsővezetés felelősségét a kiberbiztonsági megfelelésért. Ez azt jelenti, hogy a vezetés nem delegálhatja teljes egészében a feladatot az IT-részlegre. A megfelelőség biztosítása a menedzsment stratégiai feladata, amely átfogó szervezeti együttműködést, irányítást és elköteleződést igényel.

Jogszabályban rögzített auditori módszertan: nincs mozgástér, csak megfelelés

A felkészülés szükségességét tovább erősíti, hogy az auditori értékelés menete és szempontjai már jogszabályban is részletesen rögzítve vannak. A 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet alapján az audit nem egy szubjektív ellenőrzés, hanem szigorúan szabályozott, objektív pontrendszer szerint történik.

A rendelet részletesen meghatározza:

• a vizsgálati szempontokat (pl. kockázatkezelés, incidenskezelés, üzletmenet-folytonosság, beszállítói lánc biztonsága, tudatosságnövelés stb.),
• az értékelés logikáját (minden vizsgált területre részletes ponthatárok, minimumkövetelmények vonatkoznak),
• a megfelelőségi szinteket, vagyis, hogy milyen pontszám alatt tekintendő nem megfeleltnek a szervezet,
• az audit dokumentálási kötelezettségeit, beleértve a jelentés struktúráját és az értékelés visszacsatolását.

Ez a fajta, részleteiben rögzített módszertan gyakorlatilag kizárja a rugalmasságot az értelmezésben vagy az auditálás során. Nincs lehetőség „megmagyarázni” egy hiányosságot vagy „jó szándékkal értékelni” a szervezet felkészültségét – a megfelelés számszerűsíthető, mérhető és auditálható. A szabályozás célja, hogy az auditok eredményei összehasonlíthatóak és egységesek legyenek az egész országban.

Ez azt is jelenti, hogy még inkább életbevágó a célzott, alapos felkészülés: a szervezetek nem támaszkodhatnak a „majd audit közben tisztázzuk” hozzáállásra. Minden követelményre, minden pontra konkrét válasz, kontroll vagy dokumentum szükséges, különben automatikusan pontlevonás történik.

Ez a szigorú és részletes értékelési rendszer azt üzeni: a megfelelés nem lehet véletlen vagy részleges, csak tudatosan felépített, átfogó kiberbiztonsági rendszer vezethet pozitív audit eredményhez.

Felkészülne a NIS2 auditra? Ismerje meg a legfontosabb tippeket és követelményeket kisokosunkból! NIS2 audit kisokos: Tippek, követelmények és az ellenőrzési folyamat

A megfelelés fenntartása: folyamatos kötelezettség

Fontos kiemelni, hogy a megfelelés nem zárul le az első sikeres audit után. A NIS2 folyamatos megfelelési kötelezettséget ír elő, amely rendszeres belső ellenőrzést és hatósági együttműködést igényel. Ez többek között az alábbiakat foglalja magában:

• Incidensbejelentési kötelezettség: Kiemelt eseményeket legfeljebb 24 órán belül jelenteni kell a hatóságoknak.
• Rendszeres jelentések benyújtása: Bizonyos esetekben évente részletes kockázatértékelési és védelmi jelentést kell készíteni.
• Biztonsági rendszerek naprakészen tartása: A fenyegetések és technológiai változások folyamatos nyomon követése és beépítése a védekezési intézkedésekbe.
• Hatósági együttműködés: Az ellenőrzések során teljes körű dokumentációval és együttműködéssel kell segíteni a vizsgálatot.
• Kétévente megújító audit: A rendelet előírja, hogy a szervezeteknek két évente meg kell újítaniuk a megfelelőségi auditot, amely során újra ellenőrzik a teljes kiberbiztonsági megfelelést az aktuális követelmények szerint.

Már egyetlen elmaradt incidensjelentés is komoly pénzügyi és jogi következményekkel járhat, függetlenül a technikai felkészültség szintjétől. A kétévente esedékes megújító audit pedig biztosítja, hogy a megfelelés ne csak egyszeri cél legyen, hanem folyamatosan fenntartott működési normává váljon.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy „megbukhatunk-e” az auditon, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne készüljünk fel rá időben.