Érettségi 2017, Történelem 8. - A náci Németország

Jegyzet

Péter Dávid laza, ámde következetes történelemtanár. A kötöttpályás közlekedés és az építészet kedvelője. A mai történelemóra témája a nemzetszocializmus ideológiai rendszere, Hitler nézetei és a náci Németország. Sziasztok! Ez itt az Érettségi 2017, ahol ha szerda, akkor történelem, ahogy ezt már megszoktátok, és ahogy azt már a múlt héten mondtam, még a mai nap maradunk a politikai intézmények, eszmék, ideológiák témakörnél, és azt is ígértem, hogy a mai nap egy modern kori témával foglalkozunk. Ez pedig nem más, mint a nácizmus ideológiája és Hitler tevékenysége. De nézzük meg a tétel kiírását. Mutassa be a nemzetiszocializmus ideológiai rendszerének sajátosságait a források és ismeretei alapján. Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki, a nemzetiszocializmus létrejöttének okai, Hitler nézeteinek összegzése és a nemzetiszocializmus és a német társadalom kapcsolata. Már rögtön fölhívnám a figyelmet arra, és ezt nagyon sokan elrontják egyébként, hogy a nemzetiszocializmus az egy szó, egybe kell írni, és az nem ugyanazzal a nemzetszocializmussal, a két fogalom az nem cserélhető föl. A térben való elhelyezés természetesen könnyű, hiszen Németországról van szó. Az időben való elhelyezés pedig hát igazából a 20-as évekig kell visszamennünk, és ugye a hatalomátvétel, Hitler hatalomátvétele az 1933- ban lesz, és hát egészen 1945- ig a bukásig tart ez az időszak. Ugye, amit meg kell ilyenkor állapítanunk, az az, hogy ugye Németország elveszíti az első világháborút 1918-ban, és ennek következtében aztán a háborút lezáró békeszerződés, hát igen előnytelenül érinti Németországot, több területi veszteség is éri, a hadseregét minimális szintre kell korlátoznia, és hatalmas mennyiségű jóvátételt kell fizetnie az antant hatalmak felé, amelyet aztán ugye nagy nehézségek árán fog majd csak fizetgetni az idők folyamán. És egy ilyen hangulatban természetesen mindig a radikalizmusnak igen nagy táptalaja van. A másik nagyon fontos dolog, amelyről nem szabad megfeledkeznünk, az az, hogy milyen a politikai berendezkedés Németországban. Ugye 1918-ban jön létre a Weimari Köztársaság, amely egy demokratikus köztársaság, de azért meglehetősen ingatag lábakon áll ez a köztársaság. Németország-szerte különböző felkelések történnek, amelyek azt mutatják, hogy nincs egy nagyon erős központi hatalom, amely képes lenne mindenen úrrá lenni, és amely képes lenne a legfontosabb problémákat megoldani, bár nagyon fontos és kétségtelenül ezt meg kell jegyezni, hogy egy demokratikus berendezkedés jön itt létre. És emellett persze ne felejtsük el azt sem, hogy 1918- at követően tehát Európában, illetőleg nem csak Európában, hanem Európától keletre a létrejövő, ekkoriban létrejövő, formálódó Szovjetunióban is megjelenik egy másik ideológia, amely természetesen hatással lesz Németországra is. Úgyhogy azt látjuk 1918- at követően Németországban, hogy nagyon sokféle radikális irányzat jelenik meg, ezek közül az egyik legjelentősebb a kommunista, a szélsőbal, a másik legjelentősebb irányzat pedig a szélsőjobb lesz, ez a bizonyos nemzetiszocializmus. És ennek az élére fog állni majd a '20-as években ez az Adolf Hitler nevű ember, akiről azért érdemes lenne megnéznünk, hogy hogyan is jut el odáig, hogy itt a '20-as években a párt élén találja magát. Adolf Hitler 1889. április 20-án egy felső-ausztriai kisvárosban született. Szülei hat gyermeke közül csak Adolf és Paula nevű testvére élték meg a felnőttkort. A fiatal Adolf általános iskolai évei alatt még tanuló volt, ám a gimnázium első osztályában évet kellett ismételnie. Ekkor derült ki, hogy valójában festő szeretne lenni. A Bécsi Művészeti Akadémia felvételi vizsgáján azonban két alkalommal is megbukott. Ezután egy hajléktalanszállásra költözött. Festőként próbált megélni Bécsben, képeslapokról másolt látképeket, melyeket turisták vásároltak meg. A német birodalom háborúba lépését követően szinte azonnal önkéntesként jelentkezett a bajor hadseregbe. Tizedesként futárszolgálatot látott el, feladata az ezredparancsnokság és a fronton harcolók lövészárkai közötti üzenetek eljuttatása volt. Szolgálataiért a Vaskereszt első és második fokozatával is kitüntették. A Bajor Tanácsköztársaság leverése után költözött Münchenbe. Az állástalan, magányos volt katona, a Reichswehr szárnyai alá került, amikor is azzal bízták meg, hogy legyen besúgó, vagyis jelentse mindazt, amit megtud a tanácshatalommal rokonszenvező katonákról. 1919-ben azt a feladatot kapta, hogy foglalkozzék egy csoporttal, amely Német Munkáspártnak nevezte magát. Innentől kezdve körülbelül öt esztendő alatt Hitler jelentős tömegpárttá szervezte a Német Munkáspártot, az új pártnak 1921-ben lett az elnöke. Az első forrásunk az 1920-ból való, a Nemzeti Szocialista Német Munkáspártnak a programját látjuk mindjárt. Ugye a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt, ez az NSDAP, a Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, és ebből a Nationalsozialistische -ből jön a náci kifejezés egyébként. Ez a párt tehát már 1920-ban itt pontokba szedi azokat a követeléseket, amelyeket szeretne véghez vinni, és ha megnézzük, akkor ezek olyan követelések, amelyek nagyon szépen mutatják azt, hogy milyen is ez a Németország, amelyet meg kell változtatni. 1920-ra egyébként már egészen egyértelművé válik az, amit itt láttunk a sörpuccs kapcsán is, hogy itt egy puccsszerű hatalomátvétellel lehet majd megragadni a hatalmat, és így lehet változásokat elérni, ez a náciknak a meggyőződése. Nézzük, akkor azt mondja, hogy követeljük Németország egyesülését, nagy Németországban nemzeti önmeghatározás joga alapján. Ugye ez nagyon fontos, hiszen területeket vesztett Németország, és aztán majd látni is fogjuk a későbbi törekvésekben, hogy ugye Ausztria kérdése is ebbe illeszkedik, bele ebbe a pontba. Azt mondja aztán, hogy a német nép egyenjogúságát követeljük más nemzetekkel szemben, a versailles-i és a saint-germaini békeszerződések visszavonását, hát természetesen ez az, ami hátrányosan érintette Németországot az első világháború után. Területet és gyarmatokat követelünk népünk élelmezésére és fölös lakosságunk letelepítésére. Csak a nemzet tagjai lehetnek állampolgárok, csak német vérűek, bármilyen hitűek lehetnek a nemzet tagjai, zsidók nem lehet a nemzet tagja. Ugye megint csak a fajelmélet, ami már itt megjelenik 1920- ban. Követeljük, hogy az állam elsőrendű célja a polgárai megélhetésének a biztosítása legyen, ha a teljes lakosság ellátása nem lehetséges, az idegeneket el kell távolítani a birodalomból. Meglehetősen radikális megoldáshoz nyúl, de ugye már az teljesen egyértelmű, hogy elmondja, kimondja, hogy mi az állam feladata, az államnak biztosítani kell a jólétet, s ha ezt nem tudja, akkor mindenki, aki nem német, attól meg kell szabadítani az országot, és a nem német bevándorlás nem kívánatos, olyan nem német személyeket, akik 1914 után léptek be az országba, vagyis az első világháború kitörése után, azokat távozásra kell fölszólítani. Tehát még egyszer ugye nagyon látszik, hogy egy igen radikális program az, amivel a náci párt előlép, és emellett még egyébként ír arról is, hogy a gazdaságot is át kell alakítani, a gazdaság államosításáról is ír. Beszél arról ez a náci pártprogram, hogy a kultúrát hogyan kell a haza, az állam és a nép szolgálatába állítani. Ott is elsősorban arra hegyezik ki egyébként, hogy a zsidóságot hogy kell visszaszorítani a kulturális életből, vagy kiszorítani a kulturális életből. A '20-as évektől azt látjuk, vagy leginkább a '20-as évek végétől, hogy egyre többen és többen támogatják a náci pártot. A következő forrásunk pont erre mutat rá. Ugye 1928-ban indulunk, és látjátok, hogy 1928-ban még nagyon kicsi a támogatottsága a náci pártnak. 1928 és 29 ugye ez a gazdasági világválság, amely természetesen, mint ahogy arról már beszéltünk ugye az erről szóló adásunkban is korábban, az átgyűrűzik Németországba is. Ennek itt van a hatása, a szegénység és a nyomor, a kilátástalanság az radikalizál. Tehát ez táptalajt fog adni a náci pártnak, és érdekes, hogy mindeközben ugye a kommunistákra leadott szavazatok száma az stagnál, az nem nagyon változik. Hát ennek több oka is van, részint mondjuk a náciknak a különböző intézkedése, hogy hogyan lehet a kommunistákat visszaszorítani, részint pedig egyébként abban is keresendő itt a megoldás, hogy hagyományosan a németség, a németek ugye mire nyitottak. Ez egy nemzeti ideológia, ha úgy tetszik, a kommunista ideológia azért nem, tehát az egy másfajta ideológia, és alapvetően ugye azt látjuk tehát, hogy 1933- ig aztán majd a náci párt lesz a legnagyobb párt Németországban, és 1933 az az év, amikor a náci párt megszerzi a hatalmat, és innentől kezdve indul el a diktatúrának a kiépítése. Ugye az ideológiai alapot azt Hitler főműve adja meg, ami nem más, mint a Harcom, ugye a Mein Kampf, amit a sörpuccs utáni börtön hónapok alatt, hiszen csak 13 hónapot volt börtönben, írt meg, amelyben nagyon világosan, pőrén írja le azt, hogy mik a legfőbb szándékok, és mik a legfőbb célok, amelyeket el kell érni. Az egyik nagyon fontos elv, ami itt megjelenik, nézzétek meg a szöveget. Ugye nem véletlen tehát, hogy az első kultúrák is ott keletkeztek, ahol az áriák harcban leigázhatták az alacsonyabb fokon álló népeket, és azokat akaratuk szolgáivá tették. Az árja feladta vérének tisztaságát, és ezzel elvesztette a paradicsomban való tartózkodásának jogát. Ugye az áriák alapvetően kezdetben az Indus-völgyi, az indiai civilizáció bevándorló indoeurópai népeket jelenti, akik leigázzák az ottani őslakosságot, és alapvetően ez az árja kifejezés lesz majd ugye alkalmazva a németekre. Hát igazából az árja majd azt fogja jelenteni, hogy a nem zsidó. Több dolog is megjelenik ebben a forrásban. Ugye az egyik dolog tehát, hogy vannak úgynevezett kultúra alakító nemzetek, és vannak olyanok, akik pedig csak hát pusztítják úgymond a kultúrát. Ugye Hitlernek az elgondolása végül is a szociáldarwinizmusban keresendő. Ugye darwinizmus, ez mindenki számára ismerős lehet akár biológia óráról is talán, tehát az evolúció. Ugye a túlélésért folytatott harcról van itt alapvetően szó, és az fog nyerni, aki jobban alkalmazkodik a körülményekhez. A szociáldarwinizmus hasonló dolgot mond ki, tehát a különböző népek, különböző fajok, de erre majd mindjárt visszatérek, hogy ez egy helytelen megközelítés, küzdenek egymással, és az erősebb fog győzni. Itt jelenik meg egyúttal az Übermensch-nek az elmélete is, tehát hogy vannak feljebb való népek, és hát persze a német van ugye mindennek a csúcsán, és a népek be vannak sorolva alapvetően különböző rétegekbe, különböző csoportokba aszerint, hogy mennyire hasznosak, vagy mennyire alantasak, Hitler elgondolása szerint. És akkor a következő forrás ezt a képet árnyalja, amit az előbb mondtam, ugye azt mondja tehát, hogyha az emberiséget három osztályba soroljuk, kultúra alapítók, kultúra hordozók és kultúra rombolók osztályába, akkor az elsőnek képviselőjeként bizonyára csak az árja faj jöhetne tekintetbe. Világosan besorolja a különböző fajokat, és akkor itt térnék ki arra, ugye, hogy a fajokról beszélni azért helytelen, mert egy fajba azok az élőlények tartoznak, amelyek reprodukcióra képesek egymással. Na most ilyen módon tehát nincsenek emberi fajok, van egy emberi faj, és ugye azon belül vannak mondjuk rasszok. Innen jön a rasszizmus kifejezés, hogy különböző rasszokat én hátrányosan különböztetek meg a többihez képest. Tehát a fajelmélet ebből a szempontból és fajokról beszélni, ebből a szempontból tudománytalan és helytelen megközelítés, de ez ugye nem feledteti azt, hogy itt alapvetően mégiscsak arról van szó, hogy egyrészt ott van a zsidóság, akiket üldözni kell, akik rombolók, akiknek köszönhetjük mondjuk a világháborús vereséget is többek között, akik egyébként kommunisták, legtöbb esetben a zsidók és a kommunisták közé ilyen szempontból még talán egyenlőségjel is tehető, és ott vannak azok a különböző népek Európában, akik szintén ilyen módon leigázandók, mondjuk a szlávok, akik a legalantasabbak a németek szemében. És ott van hát az Übermensch viszont, az pedig ugye a német, az árja. És ugye még egy dologra itt azért kitérnék, ami az előbbi forrásban is előjött, 1935-ben születnek meg az úgynevezett Nürnbergi törvények, amelyben megfosztják a zsidóságot állampolgárságuktól, az állam leveszi róluk a kezüket. Ugye zsidónak számít, és ez is egy érdekes dolog, ugye mindenki, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt. Tehát fajelméletről beszélünk, de vallási alapon határozza meg egyébként azt, hogy ki számít zsidónak, és innentől kezdve a zsidóság az egy céltábla lesz alapvetően, és mindenféle következmény nélkül lehet természetesen ezen jogfosztottság után őket hátrányosan megkülönböztetni mindenféle válogatott eszközzel. Ennek egyik legsúlyosabb példája az előre megszervezett Kristályéjszaka volt. - A nácik az egész birodalmat átfogó példátlan erőszakhadjáratot indítanak. Ürügyként a német diplomata, Ernst vom Rath elleni, Párizsban elkövetett merényletet jelölik meg. Nem a nép cselekszik, hanem a párt tagjai. A gyújtogatás parancs láncolata olajozottan működik. Hamarosan több száz helységben égnek a zsinagógák, mint ez a Bielefeldi is, a lakosság szeme láttára. Fogd meg kommandók megnyitják az embervadászatot. Szabad a préda. A spontán népharag, ahogy a propaganda nevezi, jól megrendezett színjáték. A legtöbb gyújtogató nyíltan hordja az egyenruhát vagy a párt jelvényét. A tettesek többsége átlagpolgár, derék ember, a társadalom megbecsült tagja. - Természetesen azt már láttuk korábban is, hogy akkor sikeres egy ideológia átültetése a gyakorlatba, hogyha ahhoz van egy ember, aki mindezt megteszi, aki mintegy vezérként ott van, akit követnek. És ez különösen lényeges itt a náci ideológiában, a következő forrásunk is ezt mutatja. Különböző megfontolásokból lényeges tehát az, hogy legyen egy olyan vezér, aki képes a népet vezetni, hiszen a tömeg felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy, e tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia. És ugye azt mondja a második bekezdés, hogy minden igazán nagy népvezér művészete abban áll, elsősorban, hogy egy nép figyelmét nem szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. Ugye itt jelenik meg a zsidóság. Egyszer Hitler azt is mondja egyébként, ha a zsidóság nem lenne, akkor ki kéne találni, mert egy olyan ellenségkép ez a németség számára. Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak. Ugye ehhez kapcsolódik az az elv, ami itt a náci pártban megjelenik már egyébként a '20-as években is, és amely végig megjelenik az egész náci Németország története, vagy történelme alatt, ez pedig az úgynevezett Führerprinzip, vagy vezérelv. Tehát létezik egy vezető, egy Führer, aki vezeti a népet, és aki megkérdőjelezhetetlen. Maga Hitler egyszer azt mondja 1931-ben, tehát még a hatalomra kerülés előtt, hogy a náci pártban nem divat arról dönteni, hogy vajon a Führer hű-e az úgynevezett eszméhez vagy sem. Nálunk a Führer és az eszme egy, és minden párttagnak azt kell tennie, amit ő megparancsol, ő, aki megtestesíti az eszmét, és egyedül ismeri annak végső célját. Én sosem tévedek - mondja Hitler. Következő forrásunk pedig azt mondja, hogy mi nácik, megfordítjuk a németek időtlen idők óta a dél és nyugat felé történő terjeszkedését, s pillantásunkat kelet felé vetjük. Ha ma Európában termőföldről beszélünk, csak Oroszországra és Vazallus határállamaira gondolhatunk. És ugye azt mondja máshol pedig, hogy Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz, amíg nem leszünk Európa urai, csak tengődni fogunk Németország, Európa, szükségünk van Európára és gyarmataira - mondja tehát Hitler. Ugye mindkét idézet a Mein Kampfból való. Ez pedig az élettér- elmélet, ugye a Lebensraum elmélete, tehát kell olyan terület, amely a németek megélhetését biztosítani fogja, és hát vetítsük csak előre, mi fog történni 1939. szeptember 1-jén, amikor a lengyeleket megtámadják a németek, és aztán pedig majd az oroszokat is megtámadják '41-ben a Szovjetuniót, és persze ugye azt mondja, hogy akkor lesz igazán Németország Európa, ha egész Európa német lesz, ennek majd pedig 1938- ban ott lesz ugye az Anschluss, az Ausztriával való egyesülés, illetőleg például a Szudéta-vidék, ugye a müncheni egyezményben annak a megszerzése is. Tehát ugye ami itt megjelenik ideológiai szinten, ez meg fog majd jelenni a gyakorlatban is később, úgyhogy ezért különösen fontos, hogy erről itt és most mindenképpen beszéljünk. Az ideológia mellett persze fontos az is, hogy milyen a társadalom és Hitler kapcsolata, abból a szempontból, hogy Hitler sok döntéssel kimozdítja Németországot abból a válságból, amibe belekerül 1929- et követően, hasonlóan Amerikához számos improduktív beruházás történik Németországban is, többek között például a birodalmi műutak kiépítése is ilyen volt. - A propaganda fontosságát már korábban is kiemeltük, és a feleletünknek is egy jelentős része az, hogy bemutassuk a náci propagandát. Előttünk itt egy plakát látható, ahol itt az előtérben egy szőke kisfiú van, egy 10 éves forma kisfiú, ugye ez a szőke, igazi árja német kisfiú, és a plakát felirata pedig az, hogy a fiatalok szolgálják, hogy a fiatalság, az ifjúság szolgálja a Führert, minden 10 éves csatlakozzon a Hitlerjugendbe. Ugye ez a német fiúknak létrehozott ifjúsági szervezet, és a plakát hátulján pedig ott van ugye Hitler, amint a távolba tekint a cél irányába. Tehát a feladat az, mint ahogy egyébként mondjuk a kommunistáknál is, az úttörő mozgalomban, itt is a Hitlerjugendben, tehát szolgálni kell az ideológiát, az eszmét, szolgálni kell a vezért, és az a feladat, hogy mindenki már a lehető legkorábban bekapcsolódjon ebbe, és részesévé váljon. Aztán a következő forrásunk pedig azt mutatja ugye az az üzenet, hogy német áruk vásárlása a cél, ugye német árukat vásárolj, így építjük föl Hitlerrel Németországot, és rakjuk föl, vagy építjük föl tégláról téglára az országot. Itt megjelenik egyébként, azt megjegyezném, a náciknak a jelképe, ugye ez a horogkereszt, a svasztika, amely már egy nagyon régi jelkép, több kultúrában is megjelenik, és aztán ez a szögbe döntött svasztika lesz majd a nácik jelképe, és ez pedig, ez a zászló, ez pedig a Németország zászlaja lesz majd 1945- ig. Emellett még persze vannak más nagyon fontos propagandisztikus eszközök is, például a következő plakáton azt látjuk, hogy itt van három államférfi, ugye, ha balról jobbra haladunk, ez Nagy Frigyes, porosz uralkodó, aki a Poroszországot teszi naggyá, és aztán itt van ugye Bismarck, a vaskancellár, majd Hitler. Azt látjuk, hogy azokat az embereket találja meg, akik ugye hódítók voltak, akik egy erős országot építettek föl. És van még egy nagyon fontos dolog, itt egy olyan képet látunk az utolsó ilyen forrásunknál, ahol a rádió egy nagyon fontos propagandisztikus eszköz, minden lakásba eljuthat az ideológia és eljuthatnak a Führer szavai. Milyenek a Führer szavai? Ugye ez is egy nagyon fontos dolog, hogy hogyan beszélt Hitler. Hitler tökélyre fejlesztette ezt. Ugye a technika mindig az volt, hogy lassan kezdi, és ahogy ő maga is egyre inkább jön tűzbe, úgy hozta tűzbe a hallgatóságot is, és így aztán teljes mértékben fanatizálni tudta a tömeget, de nézzünk is bele egy ilyen beszédbe. Ugye a propaganda megjelenik a művészetekben is természetesen, és így van ez minden totalitárius rendszerben egyébként, így van ez a kommunistáknál is, a fasizmus esetében is, és természetesen így van ez a náciknál is, ahol elindul egy hatalmas nagy tervezés, újratervezés, ennek a nagy kiötlője és tervezője egy Albert Speer nevű építész volt. Foglaljuk össze tehát, hogy miről kell beszélni ennek a tételnek a kapcsán. Ugye először azt néztük meg, hogy milyen Németország az, amelyet megtalál ez a nemzetiszocialista ideológia, és aztán arról beszéltünk, hogy hogyan lesz egyre erőteljesebb a náci párt, és hogyan jut el majd a hatalomig. Közben megnéztük azt, hogy mik azok a célok, azok a programpontok, amelyek köré a párt összpontosul, és ezután pedig a Mein Kampf különböző pontjain keresztül megnéztük az ideológiai hátterét az egész rendszernek. Az ideológiai háttér számbavétele után pedig a propagandáról beszéltünk arról, hogy hogyan használta föl ezt a rendszer a térnyerésre, illetőleg hogyan használta föl a hatalmának a biztosítása érdekében. Természetesen ma is vannak olyan szakszavak, amelyeket muszáj beépíteni ebbe a feleletbe, ebből a szemszögből is a lehető legtöbb pontot kapjuk majd az érettségin. A következő héten már egy újabb témakörbe kezdünk bele, mégpedig a nemzetközi konfliktusok témakörébe, és egy magyar vonatkozású témával fogunk foglalkozni. Addig is vigyázzatok magatokra, kövessetek minket a honlapunkon, kövessetek az Instagramon is, találkozunk tehát jövő héten szerdán. Sziasztok! -

Érettségi 2018, Magyar 9. - A 200 éve született Arany János balladái

Jegyzet

Kiss Judit Ágnes költő és tanár, a magyar költészet szerelmese. A műsor egyetlen hölgy tagjaként érzékeny a lelki rezdülésekre. Mai órájának főszereplője egy nem mindennapi költő, egy nem mindennapi alkalomból. 200 éve született Arany János. Sziasztok! Itt az Érettségi 2017 műsorában már több adáson keresztül foglalkoztunk Arany Jánossal, és én akkor alig vártam, hogy újra beszélhessek róla. Most megtehetem, hiszen a 200. születésnapját ünnepeljük, én pedig megint kedvenc témámat, a balladákat hoztam. - De ki is volt ő, a legnagyobb magyar balladaköltő, akit a műfaj Shakespeare-ének is neveznek. - Születtem Nagyszalontán, Viharban, 1817-ben. A napra nézve nem vagyok egészen tisztában. Szüleimtől mindig azt hallám, hogy azon vasárnap volt az, mely Gergely és József nap. Tehát március 12. és 19. közt esik. Ezért előbb Józsefnek is akartak keresztelni. Hogy jutottam a János szép névhez mégis, nem tudom. Alig három-négy éves koromban apám, ki értelmes, írástudó parasztember volt, hamuba írt betűkön megtanított olvasni. A Bibliának nem maradt része olvasatlan. Kétszer-háromszor is, satöbbi. S míg a grammatikai osztályba alig érve már nem tartottam nagyobb embert, mint a könyv, főleg a versírót. Valahára eljött a költészeti osztály, s én halomra írtam verseimet. Arany János költői útja ma is követhető abból a szempontból, hogy a hétköznapi nyelvet emeli be a költészetbe. Állítólag azokat a szavakat használta, amiket akár a piacon is hallhatott, és azt gondolom, hogy a mai költészetnek is ez az egyik útja, hogy érthető és hétköznapi szöveget tesz költőivé. Már említettem Arany Jánosról, hogy a legnagyobb szókincsű magyar költőként tartják számon, egy kicsit most utána is néztem adatoknak, azt mondják, hogy több mint 287 ezer szót használt. Ezt érdemes azzal összevetni, hogy ötezer szóval lehet nagyjából középfokú nyelvvizsgát tenni, és ha egy átlagos diplomás értelmiségi 25-30 ezer szót használ. Nemcsak, hogy a legnagyobb szókincsű magyar költő, hanem egy olyan magyar nyelven írt már a 19. század második felében, ami ma is érthető. Nem véletlen, hogy ezt a 200. évfordulót mindenki ünnepli, akinek csak egy kicsit is köze van az irodalomhoz, ugyanígy a Magyar Tudományos Akadémia. Arany János születésének 200. évfordulóját, az ország több pontját érintő, teljes éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. A programok minden korosztálynak szólnak az egészen kicsiktől a felnőttekig. Az Arany János - emlékév Nagyszalontán kezdődik. Ott az intézetünk tudományos ülésszakot szervez. A Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén egy előadás fog elhangzani Arany Jánosról, és ugyanebben a hónapban, 15-én egy tudományos ülésszakot rendezünk a kritikai kiadásról és a legújabb Arany János kutatásokról. Aztán ugye könyvbemutatók is lesznek, és ez a másik nagy területe az emlékévnek. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az Akadémiával együtt rendez egy arany kiállítást, amely vándorkiállítássá fog átalakulni. Mindenféle szempontból muzeológiai, irodalomtörténeti és más szempontokból is nagyon fontos akció lesz. Ha a ballada műfaját definiálni szeretnénk, akkor azt szoktuk mondani, hogy rövid kisepikai műfaj, verses műfaj, de az a legfontosabb tulajdonsága, hogy átmeneti, tehát annak ellenére, hogy az epika műnemébe soroljuk, hordoz magában lírai és drámai elemeket is. Ez így nagyon tudományosan hangzik, én sokkal jobban szeretem azt a definíciót, amit egy Greguss Ágost nevű irodalomtörténész nevéhez köthetünk. Szerintem szenzációsan tömör, így hangzik, hogy a ballada tragédia dalban elbeszélve. Ebben benne van mindaz, ami a romantikus műballadára igaz. Eleve a romantika nagyon szereti, hogyha valamit nem lehet bekategorizálni, hanem valami átmeneti, valami több kategória között lévő, ezért kedveli a balladát is, és ebben a kis definícióban hallhatjuk a tragédiát, ami a drámai műnem, a dalt, ami a lírai és az elbeszélést, ami pedig az epikus műnem. Arany balladái nagyban támaszkodnak a magyar népballadákra, a magyar históriás énekekre, illetve a skót kelta balladákra és a német romantikában már divatos német műballadára. Arany balladáit tematikusan népi, illetve történeti balladákra szokták osztani. A népi balladákkal már foglalkoztunk, biztosan emlékeztek a Vörös rébékre, vagy a Tengeri-hántásra. Most pedig egy kicsit a történeti balladáit szeretném elővenni. - Edward király, angol király léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér a walesi tartomány? Van-e ott folyó s földje jó? Legelőin kövér? Használt-e a megöntözés: a pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, ha oly boldog-e rajt, mint akarom, s mint a barom, melyet igába hajt? Voltam Nagykőrösön Arany János balladamondó versenyen, Bánffy Gyuri bácsi volt a zsűri elnöke, és ott különdíjas lettem. Ketten képviseltük Borsod megyét, Viczián Ottó barátommal, és érdekes módon mind a kettőnkből színész lett. Ottóból is és belőlem is. Ő is különdíjas lett, én is különdíjas lettem. Na most, a lírája az közel áll a lelkemhez. Vörös Rébék, Walesi bárdok, Hamis tanú. Talán ezek a versek. Hát a Toldi az szerintem már korábban is zseniálisnak számított, és most is frenetikus. Az áll hozzám a legközelebb, ahonnan ő jött és ahová eljutott. V. László történetét nem csak Arany, hanem Petőfi is feldolgozta egy balladában A király esküje címmel. A történet annyi, hogy a trónra kerülő, egyébként 16 évesen trónra kerülő V. László esküt tesz, hogy nem fogja bántalmazni Hunyadi Lászlót, Mátyás király testvérét, bátyját, és ennek ellenére mégis elfogatja és lefejezteti. Hunyadi Lászlóra teszi a hangsúlyt Petőfi verse, Arany balladája, V. László pedig arra, ahogyan a királyt a lelkiismerete addig kínozza, amíg elveszti az eszét. Az V. László úgynevezett polifón többszólamú ballada, hogyha elolvassuk, akkor azt lehet látni, hogy szinte filmszerű. Minden egyes versszak után el lehet képzelni egy snittet. A páratlan számú versszakok narratívak, elbeszélnek valamit, mégpedig a foglyok szökését. Mátyás az egyetlen, aki még akkor gyermek, aki nem szökik együtt a foglyokkal, a páros számú versszakok pedig egy párbeszédet mutatnak meg, a király,a lelkiismeretétől űzött király és szolgájának a párbeszédét. Ha megnézünk egy ilyen versszakot, Sűrű setét az éj, dühöng a déli szél, Budavár magas tornyán az érckakas csikorog élesen. Az első négy sor az szabályos páros rímű,. Bele is írom a, a, b, b, és az utolsó sor, még ha a következő versszakkal összevetjük, akkor sem rímel sehová, ezt x-szel jelöljük, ez egy úgynevezett vaksor. Mi a furcsa ebben? Hogy van egy ilyen egészen szabályos négysoros versszakunk, és akkor egyszer csak van egy ötödik, ami sehova sem rímel, ami úgy üresen zörög. Ha megnézzük ezeket a sorokat, mondtam már, hogy a magyar verselés, a magyar költészet mennyire alkalmas arra, hogy szimultán verselési szövegeket írjanak rajta, amik egyrészt időmértékesek, másrészt ütemhangsúlyosak. Ezt erről is el lehet mondani, mert lehet felező hatosnak tekinteni ezeket a sorokat. Sűrű setét az éj, dühöng a déli szél, és ugyanakkor lehet jambikusnak is. Az, hogy mennyire erős hatása van ennek a sehova sem rímelő ötödik versszaknak, sokkal zaklatottabbá, sokkal zörgősebbé teszi a verset, mint hogyha csak ilyen nagyon szépen összecsengő páros rímeket használna a szerző. - Ki az? Mi az? Vagy úgy. Fordulj be, és aludj, Uram László király, A zápor majd eláll, az veri ablakod. A felhő megszakad, nyílása tűz, patak; zúgó, sebes özönt a rézcsatorna önt Budának tornyiról. Miért zúg a tömeg? Kívánja eskümet?A nép, uram király, csendes, mint a halál. Csupán a menny dörög. - A párbeszéd a király és a szolgája között, akár a walesi bárdokból is ismerős lehet. Itt is a király szólal meg. Miért zúg a tömeg? Kívánja eskümet? Az Arany kötetben, ha fellapozzátok ezt az esküszót dőlt betűvel lehet látni, és a válaszban is, a szolga válaszában is van egy ilyen dőlt betűs szó. A nép, Uram király, csendes, mint a halál, csupán a menny dörög. A továbbiakban is lehet ilyen dőlt betűs szavakat látni, meg is mutatom őket. Uram, ne félj, László, tudod, nem él, s a gyermek, az fogoly, tehát egy gyermeket vetnek börtönbe, kicsit később, amikor azt mondja a szolga, hogy velünk a gyermek a fogoly. Kicsit később, amikor azt mondja, itt a kehely, igyál Uram, László király, enyhít, mikép a sír, és ebben a szóban már benne van ebben a dőlt betűs szóban, hogy méreg az, amit a szolga a királynak ad, és a király haláláról ez a szó értesít bennünket, Cseh földön ül a rab, Mátyás és Cseh földben a király, tehát ő már halott. V. Lászlóval, bár a szolgája végez, a ballada szerint megmérgezi, ugyanakkor már jóval korábban megbűnhődött azért, hogy megszegte az esküjét, a saját lelkiismerete végzett vele. Arany János balladáiban, főleg az ötvenes években született balladákban nagyon fontos bűn és bűnhődés viszonya, hogy tulajdonképpen ezek a bűnök magukban hordozzák a büntetésüket azzal, hogy a lelkiismeretével nem tud elszámolni az, aki elkövette őket. Ilyen szempontból Aranynak nagyon sok balladája ide tartozik, lélektani mozgatórugókat ír meg, és azt helyezi fókuszba, hogy hogyan nem képes a személyiség megbirkózni azzal, hogy bűnt követett el. A következő balladának a főhőse egy asszony, aki meggyilkolta a férjét. Ágnes asszony története állítólag valós élményből táplálkozik. Arany látott egy ilyen furcsán viselkedő nőt, mint ami a balladabeli Ágnes asszony, aki folyamatosan mossa, mossa a lepedőjét akkor is, hogyha már réges-régen nem látszik rajta a vérfolt. Merthogy a lelkében még ott van ennek a bűnnek a foltja, a lélektan nagyon jól ismeri az ilyen szimbolikus cselekvéseket, legyen az mondjuk egy állandó kézmosás. Ágnes asszony itt a lelkében levő bűnt próbálja kitisztítani, és a lelkében levő bűnjel semmiképpen sem tűnik el. Nézzük meg az első versszakot: Ágnes asszony a patakban fehér lepedőjét mossa, fehér leplét, véres leplét a futóhab, elkapdossa, ó, irgalom atyja, ne hagyj el. Ha tovább megyünk, azt lehet látni, hogy minden egyes versszaknak ez a sor a záró sora, tehát egyfajta refrén, ahogy az V. László is a nagyon szabályos, négysoros versszakhoz egyszer csak hozzárak egy rímtelenül zörgő ötödiket. Itt egyfajta refrénként ismétlődő ötödik sor van, ami mivel minden versszak végén azonos, ezért egymással fog rímelni. Nyilván amiatt, hogy a szöveg is az Istenhez fohászkodik, ettől zsolozsmaszerű, litániaszerű. Ez az első négy sor, ez felező nyolcas lenne, ha nem is mindenhol, fehér leplét, véres leplét, a futó hab elkapdossa, és egy úgynevezett fél rím XAXA. Ez lenne a szabályos, és mindig ott van az ötödik sorban egy könyörgés, hogy kimondja ezt a könyörgést a narrátor könyörög-e Ágnes asszony lelkéért, vagy pedig Ágnes asszony könyörög az Istenhez, bocsánatért, ezt nem kell eldöntenünk. Ha tovább megyünk, szembesülünk egy bűnvádi eljárással, ahol furcsa módon rögtön elmondják az ítéletet, és aztán ezt az ítéletet a bírák mégis megváltoztatják. Ő bitón fog veszni holnap, ő ki férjedet megölte, holtig vízen és kenyéren raboskodva bűnhődöl te. Tehát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik a bírák Ágnes asszonyt, aki nagyon furcsán reagál erre, mocsok esett lepedőmön ki kell a vérfoltot vennem. Jaj, ha ez szenny ott maradna, hová kéne akkor lennem? Már korábban a börtönben érezzük azt, hogy Ágnes nem tud megbirkózni azokkal a rémekkel, amik körülveszik, és ezzel a nagyon furcsa válasszal döbbenti a bíráit arra, hogy nem tudják annyira hosszú időre börtönbe zárni, nem tudják annyira szigorúan megbüntetni, mint amennyire ő már megbűnhődött a saját lelkiismerete által. Ezért így változtatják meg az ítéletet. - Eredj haza, szegény asszony, mosd fehérre mocskos lepled! Eredj haza, Isten adjon erőt ahhoz, és kegyelmet! Ó irgalom atyja, ne hagyj el! Nosza!, sírni kezd zokogni. Sűrű zápor könnye folyván, liliomról pergő harmat, hulló vízgyöngy, hattyú tollán. Ó irgalom atyja ne hagyj el! - És az utolsó versszak megint ezt variálja, amelyben Ágnes asszony már megöregszik, és fehér leple foszlányait a futóhab elkapdossa, és az ütemhangsúlyos négy sor után megint csak ez a daktilikus refrén tér vissza, és zárja le az egész verset, ó irgalom atyja ne hagyj el. Szintén az ötvenes években született és valamennyire többszólamúnak tekinthető a Szondi két apródja című ballada, aminek érdekessége, hogy nem első nekifutásra írta meg Arany. 1856- os a vers, és mielőtt megszületett volna, előtte Arany írt két töredéket. Az elsőnek az a címe, hogy Szondi. Beborult a csillagos ég felettünk, Uramisten, védd a hazát helyettünk! - Vérünk áldozása, életünk fogyása: hogy ne essék hiába. Óh, ne engedd, Uramisten, jutni pogány igába. Szondi vitéz szomorkodik szívében. Töri török Drégel várát keményen, Basa, büszkén járat: adja fel a várat kegyelemért, cserébe. Kegyelem az Istennél van, folyamodom elébe. Hadakozó vitéz népem mind kevés. Fogy az ember, szaporodik a törés. Minden katonámra egy-egy kapu tárva, dőledező falamon, de azért mi nem megyünk ki. Itt halunk meg a romon. Hallja Márton, Oroszfalu pásztora. Kezeinél az úri szent vacsora. - Elindul egy narratíva, erősen a históriás énekeknek a hatása alatt, és a formájában is ezt követi ezt a picit archaizáló, ütemhangsúlyos verselésű formát, és eljut odáig is, visszatér ez a készre írott balladában, hogy megjelenik Márton Nagyorosziból, hogy keresztény létére a töröknek való feladásra bírja Szondit, és akkor itt valahogy nem is tud a vers tovább folytatódni. A következő négysoros töredékben pedig megfordul a szempont. Itt már nem Szondi van a középpontban, hanem Arany megtalálja azt a szempontot, hogy a két apród nézőpontjából fogja majd láttatni, de még ez is a históriás énekeket idézi, de még ez is ütemhangsúlyos, és valamiért ez sem tud folytatódni. - Szondi vitéz harcolt lelkesen, Drégel alatt nyugszik csöndesen. Sírja felett kopján, gyászlobogó, koszorú. Kopja tövén két szép ifiú. - Annak ellenére, hogy ott van benne ez a két ifjú, a két apród, aki históriás éneket énekel Szondi haláláról, egy nagyon más ritmikát, nagyon más verselést talál hozzá Arany, egy daktilikus, anapesztusos verselést, azért mondom így is daktilikusnak, tátitinek, meg anapesztikusnak, tititánnak, merthogy a hangsúlyviszonyoktól függően hol ennek halljuk majd, hol annak. - Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, visszasüt a nap, ádáz tusa napja. Szemközt vele nyájas, szép, zöld hegy-orom, tetején lobogós hadi kopja. - Innentől elindul egy párbeszéd, vagy hát nem is párbeszéd, inkább valamiféle párhuzamos monológ. A két fiú ugyanis megénekli Szondi György halálát és Drégely vár elestét, és ez a török szolga, akit Ali odaküld, hogy a két ifjút elhívja a győzelmi lakomára, ez a török szolga valahogy mindig próbál belekapcsolódni a fiúk gyászénekébe, és próbálja őket elcsábítani, rábeszélni arra, hogy hagyják abba a gyászt, és menjenek a győztest ünnepelni. Teljesen félremegy a szándéka. Minél inkább próbálja ezeket a fiúkat megvásárolni hízelgéssel, annál keményebben folytatódik a fiúknak az éneke. - Mondjad neki Márton, im ezt felelem. Kegyelmet Uradtól nem vár soha Szondi. Jézusa kezében kész a kegyelem. Egyenest oda fog folyamodni. - A hízelgés után a fenyegetéssel próbálja rávenni őket, hogy elhagyják Szondi kopjafáját. A válasz pedig a fiúktól egy átokszöveg. Nagyon sok népballada is átokszöveggel végződik. - Apadjon el a szem, mely célba vevé. Száradjon el a kar, mely őt lefejezté. Irgalmad, óh, Isten, ne légyen övé, ki miatt lőn ily kora veszte. - Az idős Arany János már amennyire idős, hiszen 65 évesen halt meg, egyre inkább a líra felé fordult a költészetében. Vannak irodalomtudósok, akik szerint tulajdonképpen a Petőfi után maradt űrt kívánta ezzel betölteni a magyar irodalomban, ahol a 20. század közepéig a lírának vezető szerepe van. Mások szerint viszont igazából Arany itt találta meg a saját lírai hangját, és ebben a késői életszakaszában teljesedett ki, mint lírikus. A helyszín Budapest, Margitsziget. Ez volt a 60 éves Arany János kedvenc helye. Ide járt ki sétálni, merengeni, elmélkedni, és 12 év hallgatás után itt kezdett el újra írni a tölgyfák alatt 1877-ben. Nem a nyilvánosságnak szánta a műveket, csak saját magának írt. Kapcsos könyve rejtekébe zárta legbensőbb gondolatait, amelyben ott lüktet az elhibázott élet és az elmulasztott pillanatok összessége. Költő barátjától, Gyulai Páltól kapta a könyvecskét, melynek kulccsal zárható kis kapcsa sokáig őrizte a kíváncsi szemek elől Arany gondolatait. Barátai azonban lassacskán kicsikarnak tőle 15 művet, a maradék 37 csak halála után lát napvilágot. Belső szorongásai, félelmei, őszinte kitárulkozása egyfajta búcsú, mégis egy tökéletességre törekvő költő utolsó nagy korszakává magasztosult. Ő maga így nevezte el ezt az évet. Őszikék. Arany János kézirataival most éppen egyébként az Országos Széchényi Könyvtár is foglalkozik, most fogják bemutatni egyrészt a Toldi kéziratát, másrészt egy olyan játékot kezdtek a kortárs irodalom képviselőivel, hogy Arany Jánosra reflektáló verseiket kéziratban adják oda a könyvtárnak, és ezeket Arany kézirataival együtt fogják kiállítani. Íme a Toldi trilógia kézirata, egy világos gondolkodású, kiváló ízléssel bíró elme alkotása, akinek a vékony apró betűin és a tiszta, áttekinthető írásán keresztül kicsit megelevenedik a történelem. Mert Arany bizony történelmet alkotott ezeken a papírokon. Nemcsak azért, mert az első sorokban továbbviszi Ilosvai Selymes Péter Toldi örökségét, és ezzel megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát 1846-ban, hanem mert ennek a műnek köszönhetően szövődik szoros barátság közte és Petőfi Sándor között. Fontos műve tehát ez a magyar irodalomnak. Nem csoda, hogy az Országos Széchényi Könyvtár 1899 óta nagy becsben őrzi, most azonban Arany János 200. születésnapja előtt tisztelegve április 27-től a nagyközönség is saját szemével gyönyörködhet a költőóriás csodás kéziratában. - Ez egy különleges alkalom volt, egy születésnapi adás. A jövő héten újra kedden találkozunk, az eddigi adásokat megtaláljátok a honlapon. Köszönöm, hogy meghallgattatok, remélem, hogy a jövő héten megint velem tartotok. Sziasztok!

Érettségi 2017, Informatika 7. - Programozás, feladat struktúrákkal

Jegyzet

Mischinger Péter immár etikus hackerként is 7. éve foglalkozik hivatásszerűen az informatikával. Szerinte ez a legaktuálisabb tantárgy, mert az élet minden területét megkönnyíti. Ma megtudhatjátok, hogy a különböző struktúrákat hogyan alkalmazhatjátok érettségi feladat kapcsán. Szevasztok, infómókusok! Ma folytatjuk megkezdett fáradságos munkánkat, mellyel a jövő informatikus nemzedékét építjük. Tehát akkor ez itt az Érettségi 2017 informatika órája, velem, Mischinger Péterrel, úgyhogy itt fogunk hasítani, mint az információs szupersztrádán. Viszont mivel fogunk foglalkozni? Azon felül, hogy programozással, természetesen, merthogy ugye most az emelt szintű érettségi programozás részénél tartunk. Múlt órán foglalkoztunk a struktúrákkal. Mi is ez a struktúra? Ugye amikor beolvasunk adatokat és több különböző típusú adatot kell beolvasnunk, akkor ezeket beolvashatjuk különálló tömbökben is. Viszont azt mondtuk, hogy ez azért nem szerencsés, merthogy nincsen közöttük logikai kapcsolat, csak a mi fejünkben. És azt szeretnénk, hogyha nem csak a fejünkben lenne, hanem ez a programkódban is látszódna. Egyrészt, hogyha valaki más olvassa a kódunkat később, vagy mi térünk vissza rá, meg hát egyébként is nem árt, hogyha azok úgy egybe állnak, úgy összekapaszkodnak. Így jutottunk el a struktúrákig. Ugye a struktúra az valójában hasonlóan néz ki, mint egy adatbázisnak egy része, tehát mi mondjuk meg, milyen típusú adatok hogyan helyezkedjenek el benne. Ezzel foglalkoztunk múlt héten, ezt raktuk össze. Azon felül, hogy foglalkoztunk a struktúrákkal, foglalkoztunk még ugye Neumann Jánossal. Ezen felül foglalkoztunk programozási nyelvekkel. Ugye beszélgettünk arról, hogy mi lehet a különbség a programozási nyelvek közt, mert azért elég nagy különbség van köztük. Külön kiemeltünk két igen modern és igen fiatal programozási nyelvet, mégpedig a C#, valamint a Javát. Ezen felül beszéltünk arról, hogy nem szabad elfelejteni a többi programozási nyelvet, amik divatosak, C++, C, PHP, Javascript, Python, Pearl, tehát ezekkel lehet dobálózni egy darabig, és azt is mondtam, hogyha egy mód van rá, akkor előbb tanuljatok meg egyet, majd utána kezdjetek el nézelődni, hogy amúgy melyik az, ami tetszik nektek és mi az, ami megvalósítja azt, amit ti szeretnétek. És mivel fogunk ma foglalkozni? Ma egy érettségi feladatot fogunk megnézni, ami a struktúrákra épül. Azt kell, hogy mondjam, hogy viszonylag sok olyan érettségi feladat van, ahol segít nekünk az, hogyha tudjuk kezelni a struktúrákat, és tudunk struktúrákban gondolkodni, és az összetett adattípusokat így olvassuk be. Ezért fogunk erre nézni egy gyakorlati példát. Viszont mielőtt belemennénk a gyakorlati példába, azt szeretném, hogy művelődjetek egy kicsit. Megint egy nagy informatikusról lesz szó, aki ugyan sajnos nem magyar, viszont legalább akkora szerepet játszott az informatikatörténetben. Talán filmet is láttatok róla. Így van, róla van szó: Alan Turing. - Az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás fejlődésében kiemelkedő szerepet vállalt Alan Mathison Turing brit matematikus, akit az utókor a modern számítógéptudomány atyjának tekint. Nevéhez köthető a Turing gép fogalma, amely nem más, mint egy absztrakt automata, vagyis a digitális számítógépek leegyszerűsített modellje. Alan Turing a második világháborúban feltörte a németek titkosító berendezését, az Enigmát. Ezt követően, 1950-ben vetette fel a Turing-teszt koncepcióját, aminek lényege, hogy egy adott gépezetről megállapítsa, képes- e olyan válaszokat adni, mint egy ember. A teszt abból áll, hogy a bíráló, billentyűzet és monitor közvetítésével kérdéseket tesz fel két tesztalanynak, akiket nem láthat és nem is hallhat. A két alany egyike ember, míg a másik egy gép, de mindketten megpróbálják meggyőzni a kérdezőt arról, hogy valóságos emberek. Ha a kérdező 5 perces faggatás után sem tudja egyértelműen megállapítani, hogy a két alany közül melyik a gép, akkor a gép sikeresen teljesítette a tesztet. Hát igen, a sokat emlegetett Turing-teszt. Abban az esetben, hogyha valaki mesterséges intelligenciával foglalkozik, vagy érdeklődik az ember és a gép kapcsolata iránt, akkor nem tudja megkerülni, hogy belefusson a Turing-tesztbe, ami lényegében arról szól, hogy el tudjuk-e dönteni, hogy gép vagy ember az adott egyén, akivel beszélgetünk függetlenül attól, hogy egyébként szakmabeli-e vagy nem. Tehát hogyha valaki,olyasvalaki nézi a műsort, és egyébként nem informatikus, viszont érdekli a mesterséges intelligencia, akkor a Turing-teszt irányába érdemes érdeklődni, mert ez mindig előjön, még akkor is, hogyha egyszerű filmeket nézünk. Nagyon sok mesterséges intelligenciával kapcsoló film foglalkozott ezzel. No de, térjünk is át gyorsan az érettségi feladatra. Ugye azt ígértem, hogy hozok egy olyan érettségi feladatot, ahol már használjuk a struktúrákat. Ez a feladat, ami SMS néven fut, ezzel a fedőnévvel illetjük, arról szól, hogy van nekünk egy adatbázisunk, ami tartalmaz üzeneteket és hozzátartozó adatokat, és ezekkel kell dolgoznunk. Na, de hogy is néz ez ki? Megjönnek nekünk az sms-ek, bepattognak, és látunk róla adatokat. Milyen adatokat? Látjuk egyrészt az időpontot. Ezen felül látjuk az SMS küldőjét, természetesen egy telefonszámot. Itt most nem a neveket látjuk. Valamint látjuk az üzenetnek a szövegét. Ezek láthatóan azért összetartozó adatok. Tehát lenne ezeket nem különálló tömbökben kezelni, hanem egy adathalmazként, merthogy ezek egy üzenetre tartozó adatok. Mégis azt hogyan valósítsuk meg? Ugye itt jön nekünk a struktúra kezelés. Ahhoz, hogy lássuk, hogy konkrétan milyen adataink vannak, nézzük is meg egyből, hogy a bemeneti fájlunk az hogyan néz ki. Ez egy sima, egyszerű szöveges fájl. Szokásos beolvasási metódus. Jelölöm, mit látunk itt? Színezzük ki, ott, mit is látunk. Egyébként elmondja a feladat. Az első sort tartalmazza, hogy mennyi adatunk van. 30 darab adat. Ugye ez az első, amit majd be kell olvasnunk, ezen felül lássuk ezt, mégis milyen szisztéma szerint vannak felépítve. Jelölöm, egyrészt, látjuk, hogy 9 óra 11, tehát 9 óra 11 perc, amikor ez jött, ugyanebben a sorban van viszont nekünk a telefonszám, amiről jött, tehát a küldőnek a telefonszáma. Ott, ott, ott, jó, vastag vonal alá húztam. Ez miért lesz nekünk érdekes? Merthogy egy sorban van. Tehát jó, jó, hogy valahogy le kéne kezelni, hogy ez 9 óra 11 perc, de ezzel egy sorban van nekünk a telefonszám is. Ezek után a következő a szia, mikor jössz, nyilván az sms-nek a szövege. Vagyis, ha megnézzük közelebbről, akkor azt látjuk, hogy egy adott üzenethez két sor adat tartozik, ráadásul az első sor az három részre vágható. Az óra, a perc, illetve a küldőnek a telefonszáma. De ezt mégis hogyan? Sorról-sorra be tudtunk olvasni, vajon föl tudjuk-e darabolni? Nyilván a megfelelő sort. Meglátjuk, hogy ezt mégis hogyan kéne kezelni. Kezdjük a beolvasással. using system.io, tehát input output. Betöltjük. Ezen felül múlt órán foglalkoztunk a struktúrákkal, tehát strukt.TSMS. Miért TSMS? Merthogy SMS típust hozok létre. Struktúra, TSMS, figyeljünk, hogy az osztály, tehát a klassz sms, az sms osztály alatt van, a mainfüggvény fölött. Legalábbis szerintem ide volna célszerű ezt pakolni. Tehát strukt TSMS, SMS típus miből áll? Ugye van nekünk egy küldő, egy üzenet, ez mind a kettő string, ez tiszta sor, ezzel nem lesz gond. Ezen felül van egy time span idő, tehát ez idő típusú lesz. Nem kell valami nagy dologra gondolni. Ctrl Right aligne lány, adatok beolvasása, kiírjuk a usernek, tudja, hogy mit csináljunk, és nem utolsó sorban, ha mi vagyunk a user, azt csinálhatom, mi tudjuk, hogy mit csinálunk. Létrehozunk egy stream readert, SR megfelelő elérési úton. Ez azt hiszem nem mond semmi újdonságot, szokásos, létrehozzuk a darab változót. Miből? Ugye a legelső sor 30 darab. 30 ilyen adatunk van, és létrehozzuk a magunk változóját, ami milyen típusú, TSMS típusú. Hol? Mutatom. Tehát itt. Egy TSMS típusú tömb, honnan látjuk, hogy tömb szögletes zárójel, SMS tömb néven, ez segít nekünk később, legyen egyenlő a New TSMS darab, tehát darabnyi sms-ünk lesz benne. Ez éppen hogy csak elkezdődött ugye az olvasás, és máris megyünk tovább. Szükségünk lesz méghozzá egy segéd stringre, majd végiggondoljuk, hogy miért. Egy string tömb, tehát stringekből álló tömb. Ugye három darab elem van benne. Ezt is majd megnézzük, hogy miért fontos, miért érdekes. Valójában egyébként az a három az kettő, merthogy ugye 0, 1, 2. Javítottunk. Amint megyünk tovább, látjuk, hogy jön nekünk egy szokásos ciklus, megyünk végig elejétől, és máris a segéd, az azt mondja, hogy segéd, sr.readline.split. Ez mi a ménkű? Ilyennel még nem találkoztunk. Na, akkor nézzük, hogy mi az első sor, amit olvasunk a dátum után, nem dátum, darabszám után? Hoppá! Itt van az, amit meséltem. Hogy óra, perc, küldő. Három adat, egy sorban. Ezzel valamit kéne kezdeni. Lehet, hogy ez split ezzel csinál valamit? Hát nyilván split feldarabolja. Azt csinálja, hogyha egy adott stringhez ugye ponttal hozzákapcsoljuk, jelen esetünkben az SR.readline.split, tehát a beolvasott sor az, amit föl fog darabolni, tehát pont split, és megmondjuk neki, hogy milyen karakterrel darabolja föl, ezt természetesen zárójelben. Ott szemfülesebbje észrevehette, hogy nem dupla macskaköröm van, tehát nem ilyen, meg ilyen, hanem csak egyszeres macskaköröm. Mit jelent ez? Régen beszéltünk róla, de bízom benne, hogy még emlékeztek rá, hogy a dupla macskaköröm az azt jelenti, hogy szöveg, tehát több karakterből álló valami izé, az egyszeres macskaköröm, tehát angolul aposztrof, az pedig egy darab karakter. Tehát itt közte van egy karakter, amit ugyan nem látunk, de azért nem látjuk már, hogy szóköz, tehát a láthatatlan karakter így van, tehát szóközökkel szét van választva, és volt egy stringünk, óra, perc, küldő, ott, ahol lát ilyen szóközöket, földrabolja 3 stringre, ott a tömb, boldogok vagyunk. Na és akkor szaladunk is tovább. Ennyi volt a split függvény. SMS, tömb, idő, times van, tehát, hogy times, próbáld meg átkonvertálni a mit is? A segédnek, tehát a segédtömbünk nulladik elemét, abból csinálj természetesen órát, pakolj oda egy kettőspontot, a segéd első, tehát a perc, majd megint egy kettőspont, és nulla másodperc. Tehát ez az óra kettőspont, perc kettőspont, másodperc. Ezt próbáld meg idővé konvertálni, hát azért nem olyan bonyolult, ezt megcsinálni nekünk a környezet. Boldogok vagyunk, tehát megoldottuk ezt az idő kérdést. Ezen felül megyünk tovább, és a küldő az természetesen az utolsó eleme lesz ennek a sornak, tehát a segédtáblának a második része, vagy segédtömbünk második része, ami 0,1,2. Ezek után sms tömb, üzenet, sr.readline, vagyis azt látjuk, hogy két soros üzenetet földaraboltuk időre, küldőre és üzenetre. Futtassunk! Nem szállt el, nyertem! Még szerencse, hogy soha nem szokott elszállni, és sosincsen abból gond, hogy egyébként futtatom, és nem működik, esetleg problémamegoldás jön. Azt látjuk a monitoron, hogy kiírtuk a teljes adatbázisnak az állományát. Ez azt jelenti, hogy ha nem tévedek, a beolvasásunk sikeres. Innentől kezdve már csak a feladatokat kéne megoldani, bonyolult szó. Szerencsére a tanárnak nem kell tudni beszélni informatikusnak még annyira sem. Szóval innentől jönnek a lényegi feladatok. De mielőtt ebbe belemennénk, megint foglalkozunk egy kicsit szoftverfejlesztéssel, műveltség megvolt, menjünk tovább egy kicsit technikai irányba. Lássuk! A szoftver, vagyis egy programvezérelt berendezés szellemi része, csakúgy, mint maga a számítástechnika jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. - A szoftverfejlesztés egy nagyon összetett folyamat, mi folyamatként fogjuk fel, és az összetettsége abban áll, hogy több szereplő, több munkafázist egymás után, vagy részben átfedve kell, hogy elvégezzen. - Minden esetben közreműködik egy projektvezető, ő irányítja a többiek munkáját. A szoftverfejlesztő először minden esetben felméri az igényeket, majd elindul a tervezés folyamata. Ezt követi a szoftver fejlesztése, amikor valóban a fejlesztők, programozók a tervek alapján elkészítenek modulokat, megcsinálják a felhasználói felületeket, a megtervezett adatbázishoz illesztik a rendszert, illetve fejlesztésre kerülnek azok az interfészek, amelyek, ha szükséges, akkor külső programmodulokhoz vagy más programokhoz a kapcsolódást fogják biztosítani. - A szoftverfejlesztésnek egyik és meghatározó eleme a tesztelés. - A tesztelés során azt igazoljuk vissza, hogy az alkalmazás, amit fejlesztettünk, az valóban úgy és olyan adatokkal, olyan logikákkal működik-e, mint ahogy az elején ezt elvártuk. - A tesztelést követi a bevezető fázis, amikor a program ténylegesen az ügyfélhez kerül. A próbaüzem során, ha beválik az új program, a régi rendszerek leválnak és az újak futnak tovább. A mai korszerű módszertanok alapján akár egy 2-3 éves fejlesztést is rövid 3-4 hetes részekre lehet bontani, és minden ilyen részidőnek külön önálló célokat megjelölni, és az ügyfél ilyen rövid távon vissza tudja igazolni, hogy amit ő elképzelt, valóban azt kapja-e, és amint ez így visszaigazolódik, tudunk továbbmenni, és újabb modulokat, funkciókat fejleszteni. Megvolt, megint kockultunk egy kicsit. Ha már megvolt a műveltség, megvolt a kockulás, akkor folytassuk a feladattal. Bízom benne, mindenki kipihente magát. Jöhet a kettes számú feladat ugye a beolvasás után, ami arról szól, hogy a memóriában tárolt utolsó üzenetet írjuk ki. No, de ennyire nem egyszerű a feladat, merthogy azt mondja, hogy a memória az maximum 10 üzenetet tud tárolni. Az összes többi az elveszik. Tehát abban az esetben, ha 10-nél kevesebb üzenetünk van, akkor írd ki az utolsót. Ha 10-nél több üzenetünk van, akkor írd ki a 10.-et. Tehát máris van benne egy elágazás. Lássuk, hogy ezt hogyan oldottuk meg. Természetesen jön egy console.rightline utolsó üzenet, és ennek a megoldása. Az a helyzet, hogy magát az egész feladatot egy console.rightline-ban sikerült megoldanom. Bízom benne, ez nem fog senkinek nagy fejfájást okozni. Kicsit összébb húzom, így. Utolsó tárolt üzenet a telefonban. Szöveg, sallang, nem érdekel senkit, viszont itt jön az érdemi része. Egy plusszal hozzáfűztünk valamit. Azt hiszem, hogy ilyet még nem csináltunk, ha de akkor majd jól kijavítotok. Plusszal hozzá lehet fűzni valamit. Na, ez micsoda? Darab nagyobb 10 kérdőjel sms, tömb, meg ilyen kettőspontok. Na, ez mi a bánat? Ez az egyszerűsített formája a ha-elágazásnak, tehát az if-nek. Hogyan is néz ki? Egy logikai feltételt megadunk neki, tehát darab nagyobb 10, ugye ez lehet igaz vagy hamis, onnan tudja, hogy ez egy IF, ez egy HA-függvény, hogy ott figyel mögötte a kérdőjel. Tehát föltettük ezt a kérdést. A darab nagyobb, mint 10. Abban az esetben, ha igen, akkor az sms több kilencedik eleme, ugye, ami a tizedik valójában, annak az üzenetét írd ki. Kettőspont, kettőspont mutatja, hogy jön a különben ág, különben tehát kevesebb, mint 10, sms több darab mínusz egyedik, ugye megint csak a nullától való indexelés miatt, illetve ugye, hogy nem az utolsó kell nekünk, tehát sms tömb darab mínusz 1 pont üzenet. Nézzük meg azért, hogy ez jól működött-e, úgyhogy nem ártana, hogyha őt visszahúznám, töröljünk és mehet a szokásos futtatásunk. Minden feladat után ellenőrizzük, hogy jó-e. Második feladat, utolsó üzenet, utolsó tárolt üzenet a telefonban. Érdekli önt egy telefon, a vezeték nélküli telefon most a legolcsóbb. Természetesen, hogyha megnézzük, akkor ez jól sikerült. Nem árt, hogyha van időtök, akkor egy-két egyéb próbát is véghez vinni, hogy mi van akkor, ha 10-nél kevesebb üzenet van, mi van, ha 10-nél több üzenet van, erre most nincsen időnk, viszont én azt hiszem, hogy ez működik, úgyhogy haladhatnánk is tovább. A következő feladat és egyben az utolsó, amivel szerintem ma fogunk foglalkozni, az a harmadik, ami a következő. Szükségünk lesz a leghosszabb, tehát a leghosszabb és a legrövidebb üzenet adataira. Leghosszabb, legrövidebb mi is ez? Programozási tétel. Így van, méghozzá a maximum, illetve a minimum kiválasztás. A két feladat lényegében ugyanaz, úgyhogy én szeretném csak az egyiket, a maximumot megcsinálni, és ti majd otthon jól megcsináljátok a minimumot. Console.rightline szokásos, elmondjuk, hogy melyik feladatot csináljuk meg, ezt ne felejtsétek el soha, legalábbis érettségin, később már nyilván nem kell. Int max nulla. Mi ez a nulla? Ez nem az értéke a maximumnak, ez nagyon fontos, mert kétféleképpen lehet lekódolni. Az egyik, amikor az értékét tárolod el maximumba, ugye az itt konkrétan az üzenetnek a szövege lenne. A másik pedig, amikor a sorszámát, a sorszámát sokkal szerencsésebb, sokkal könnyebb vele dolgozni. Ez most a sorszáma. Ugye, mielőtt elindulnánk, melyik a leghosszabb üzenet? Hát, a legelső. Ugye, egyet tudunk megnézni, a legelső üzenet egyelőre te vagy a leghosszabb. Ha megyek tovább és találok hosszabbat, akkor mostantól te leszel. Tehát a max az a nulladik legyen. Ezek után egy ciklussal végigdaráljuk az egész adatbázisunkat, és abban az esetben, hogyha az sms tömbünknek, tehát ott sms tömb aktuális elemének az üzenet hossza, tehát sms tömb i. elem pont üzenet, tehát az üzenetének a hossza nagyobb, mint a max. sorszámú üzenet szövegének a hossza. Ebben az esetben a maximum az változzon át az i-re, vagyis az aktuális elemre. Tudom, rondán néz ki, van benne egy csomó pont, mert hogy sms, tömb, tömb is, aktuális elem is, üzenet is, hossz is, de ezt azért logikusan végiggondolva én azt gondolnám, hogy ez nem olyan vészes, ha sokat gyakoroljátok, menni fog. Nézzük meg, hogy működik-e, és ha működik, akkor ezek alapján megcsinálhatjátok a minimum kiválasztást is. Katt, futtat, paff, nem szállt el, boldogok vagyunk, azt mondja, hogy harmadik feladat leghosszabb, legrövidebb üzenet, leghosszabb üzenet kettőspont nyelvvizsgára mennyi pótlékot kapsz? Nekem még nem fizettek egy fillért sem. Roppant szomorúak vagyunk. Ott is van egy emoji. És nyilván a legrövidebb nincsen ott, merthogy azt ti fogjátok otthon megcsinálni házi feladatnak. Legalábbis remélem. Ezek után mivel is foglalkozunk? Azt mondanám, hogy nézzük meg, hogy mit is jelent a programbiztonság. Biztonságról nagyon sokat beszélünk, viszont szerintem sokkal kevesebbet foglalkoznak vele a való életben, mint kéne. Nézzük meg, hogy miért foglalkozunk ezzel sokat. Szóval programbiztonság. Napjainkban a kiberbűnözők jelentős károkat okozhatnak a különböző szervezeteknek, cégeknek, betörhetnek rendszerekbe és elvihetik az adatokat, meghamisíthatják őket, esetleg eladhatják a feketepiacon. Ez azért lehetséges, mert ezeket az alkalmazásokat, ezeket a weboldalakat például, vagy akár programkódokat rosszul írják meg a fejlesztőik. Nem figyelnek oda arra, hogy amikor programoznak, akkor biztonságosan készítsék el a kódokat, és ezért lehetséges az, hogy fel lehet törni ezeket a rendszereket. Természetesen a felhasználók is gyakran hibásak, még mindig a legnépszerűbb jelszó az az 123456. Zárójelben megjegyzem, hogy egy fejlesztő is ugyanígy hibázhat. Például egy fejlesztő, amikor egy programot készít, akkor beleírhat ilyen jelszavakat, vagy bármilyen jelszavakat, ami úgy hívjuk, hogy hard kódolhat, tehát beleteheti az alkalmazásba, azért, hogy megkönnyítse a saját dolgát, de ezzel egy óriási veszélynek teszi ki magát az alkalmazást, és később azt a felhasználót, aki a programot használja. Ezekből a hibákból szokott előfordulni a legtöbb probléma. Amikor egy hacker megpróbál feltörni egy alkalmazást, akkor sérülékenységet keres. Olyan sérülékenységeket, amik kifejezetten a programozó helyezett el a rendszerbe, nem biztos, hogy tudatosan, vagy általában nem tudatosan, hanem véletlenül. Van egyébként egy olyan kritériumrendszer, amit érdemes figyelembe venni, ez az OWASP, OWASP, ezt meg lehet találni az interneten, és ebből tudom ajánlani akár a top ten, tehát a fölső tíz, vagy akár a top 100, tehát a fölső 100 sérülékenységet. Ezek a sérülékenységek olyan programkódban ejtett hibák, amelyeket a fejlesztők beletesznek, amelyeket ki tudnak használni a hackerek. Hogyha valaki mondjuk fejleszt egy programot, akkor érdemes legalább ezeket megnézni, hogy ezekre a bizonyos sérülékenységekre az ő általa fejlesztett kód, az ő általa fejlesztett program sérülékeny-e, és ha igen, akkor ezeket ki kell javítani. Másik, gyakori hiba lehet, hogy éles adatokon tesztelnek a fejlesztők. Fontos az, hogy mindig megfelelő környezetben hajtsuk végre a fejlesztést. Fontos az, hogy az adatok ne legyenek élesek, amiken gyakorlatozunk, semmiképpen sem hagyjunk benne jelszavakat átkódolva, beleírva a programkódba a rendszerbe, és mindig nézzük végig, hogy a hackerek éppen milyen új sérülékenységeket találtak, és azokat próbáljuk meg elkerülni a fejlesztés során. Ha valaki odafigyel és helyesen használja a változókat, leellenőrizteti akár etikus hacker segítségével, akkor valószínűleg biztonságos programkódot fog fejleszteni. - Ez után lássuk, mivel is foglalkoztunk ma? Foglalkoztunk Alan Turinggal, foglalkoztunk a struktúrákkal, struktúrák megfelelő beolvasásával, ugye szöveges fájlból. Ezen felül mi ezt továbbvittük, némi gyakorlati ismeret, tehát érettségiben hol és miért jön elő. Ugye ez az sms-es feladat, amivel játszottunk. Bízom benne, hogy utána csináltok még vele bármit is, dolgoztok vele, befejezitek. Fejlesztői munkával foglalkoztunk, mégis hogyan néz ki, kockultunk egy sort. Ezen felül a biztonság, amit nem győzök eleget hangsúlyozni, nem csak fizikai biztonság létezik, hanem létezik szoftverbiztonság is, illetve fejlesztői biztonság. Ezek után mi maradt még hátra? Én azt mondanám, hogy nem árt előre sugároznom, hogy még mindig programozás lesz, következő héten tartsatok velünk, mert megint valami új dolgot fogunk megtanulni. Ennyi volt mára. Mischinger Péter voltam. Itt az Érettségi 2017-ben. Szervusztok! -

Érettségi 2018, Magyar 8. - Nyelvtan: Szófajtan

Jegyzet

Kiss Judit Ágnes költő és tanár, a magyar költészet szerelmese. A műsor egyetlen hölgy tagjaként érzékeny a lelki rezdülésekre. Óráin sokszor elragadja a hév, különösen, ha kedvenceiről beszél. A mai nyelvtanórán a szófajokról lesz szó. Sziasztok! Itt az Érettségi 2017 műsorában az irodalom adások után most megint visszatérünk a nyelvtanra, mégpedig leíró nyelvészet következik. Az a tapasztalatom, hogy a diákok általában sokkal jobban szeretik az irodalmat, és amikor nyelvtanról kerül szó, akkor mindig azzal jönnek, hogy jaj, ez az alany, állítmány, ez mennyire unalmas, vagy mennyire nehéz, vagy mennyire érthetetlen. Most egy kicsit ilyesmiről is fogok beszélni, ma konkrétan a szófajtanról. Általában az a tapasztalatom, hogy még akár középiskolában is hajlamosak vagytok összekeverni a szófajokat a mondatrészi szerepekkel. A mondatrész szerep az nagyon egyszerű, mert lehet valami alany, tárgy, állítmány, határozó, jelző. A szófajból sokkal többféle van, de ezt a kettőt összekeverni, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy színész fölmegy a színpadra, aki mondjuk elég gyakran játszik sorozatban, és a sorozatbeli nevét kiabálnátok be. Tehát nagyjából érdemes elválasztani. A szerep az, amit eljátszik, az egy-egy szó, aminek a tulajdonságai őt bizonyos szerepek játszására alkalmassá teszik. Tehát kicsit képzeljétek el úgy, mintha ez az öt mondatrészi szerep, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, ezek olyan szerepek lennének, mint mondjuk egy commedia dell'arte- ban, a naiv szerelmes, vagy a nagyszájú szolgáló, vagy az orvos vagy az ostoba apa, bármi. A szófaj pedig azt jelenti, hogy valakinek egy személynek milyen tulajdonságai vannak, amik őt alkalmassá teszik egy-egy szerep eljátszására. -Színészként az, hogy beszélünk, hát az egy alap dolog. A legtöbb darab azért az mégiscsak egy írott szövegre támaszkodik. És hát színészként, mondjuk, ha hozzákezdünk egy darabhoz, akkor a nyelv és a szavak úgy működnek, mint a tégla. A téglából abból sok mindent lehet építeni, a disznóóltól kezdve a katedrálisig, de mindenképpen egy alapfeladat és alapfunkció. Fontos az, hogy színészként megértsem a szöveget. Egész egyszerűen azért, mert hogyha én nem értem, akkor a néző sem fogja megérteni. Tehát ez mindig így van, hogyha én tudom és mélyen ismerem a szöveget, akkor a nézőben is elkezd értelmezhetően és mélyen működni ugyanaz a szöveg. Hogyha ez nálam nem érvényes, akkor a néző sem fogja tudni ezt átvenni. Ahogyan azt láthattuk, a színészek életében is elengedhetetlen a helyes nyelvhasználat és nyelvértés. Most pedig nézzük meg ezt a gyakorlatban. - Írásban is válasszuk ezt külön. Vannak a mondatrészek, mondatrészek, és vannak a szófajok. Mondatrészekhez mindenki ismeri az alanyt, amit aláhúzással, az állítmányt, amit két aláhúzással, a tárgyat, amit szaggatott vonallal, a határozót, amit hullámossal, és a jelzőt, amit pöttyökkel, ezek a pöttyök nem lettek tökéletesek, ilyen pöttyökkel jelzünk. A szófajoknak pedig van egy részük, amik betölthetnek mondatrész szerepet, és vannak olyanok, amik nem. Mindjárt is térünk a szófajokra, a mondatrészeket pedig letörlöm,