35 százalékos vám Kanadára és az EU-ra – az alku helyett ultimátum

Trump a közelmúltban közölte: ha Kanada és az Európai Unió nem módosítja „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait”, az Egyesült Államok akár 35 százalékos büntetővámot is bevezethet az érintett termékekre. Kanada azonnali ellencsapással fenyegetett, az Európai Unió pedig jelezte: készen áll „arányos és jogszerű” válaszlépésekre. Bár a háttérben folytatódnak a diplomáciai egyeztetések Washington és Brüsszel között, a légkör egyre feszültebb.

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint 2024-ben Magyarország 2352 milliárd forint értékben exportált az Egyesült Államokba, ez a teljes magyar kivitel közel 4%-át tette ki, a Válasz Online számításai alapján. A legfontosabb exportcikkek között szerepeltek a lítium-ion akkumulátorok, elektronikai alkatrészek és autóipari termékek, utóbbiak közé tartoznak például a belsőégésű és elektromos járművek komponensei, motorvezérlők és kábelrendszerek. Az amerikai vámemelések ezekre a szektorokra közvetlen hatással lehetnek, különösen, ha az EU-t célzó szankciók tartósan fennmaradnak vagy bővülnek. Mivel a magyar gazdaság jelentős mértékben integrálódott az európai autóipari értékláncba, például a győri Audi-gyár és a Debrecenbe települő BMW-beszállítók révén, egy vámemelés megdrágíthatja a magyar árukat az amerikai piacon, csökkentheti a versenyképességüket, és a beszállítói láncban láncreakciót indíthat el, amely elbocsátásokat és termeléscsökkenést eredményezhet.
A brazil kormány sem úszta meg a kereskedelmi szigort: Trump bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 50 százalékos vámot vetnek ki bizonyos brazil exportcikkekre, különösen a rézre. Indoklásában a volt elnök Jair Bolsonaro elleni eljárást „politikai boszorkányüldözésnek” nevezte, amit az USA nem fog tétlenül szemlélni. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szerint ez nyílt beavatkozás, és visszautasította a vádakat. Brazília védőintézkedéseket helyezett kilátásba.

Trump adminisztrációja nem elégedett meg a nagyobb partnerek célkeresztbe állításával: összesen 14 ország kapott hivatalos figyelmeztetést az új vámokról. A listán olyan kisebb országok szerepelnek, mint Srí Lanka, Algéria, Moldova, Irak, Líbia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Ezen országok esetében 20–30 százalékos tarifákról van szó, amelyek szintén augusztus elején léphetnek életbe.
Még a korábban Trump-barát Szerbia sem kerülte el a vámintézkedéseket: az Egyesült Államok 35 százalékos vámmal sújt bizonyos szerb termékeket, annak ellenére, hogy politikailag korábban jó kapcsolatokat ápoltak. A lépés újabb bizonyítéka annak, hogy Trump kizárólag gazdasági szempontok mentén hoz döntéseket – szövetségeseket sem kímélve.

Milyen termékekre vonatkoznak a vámok?

• Rézingázat / réztermékek: 50 %-os vámot terveznek az augusztus 1-től érvényes rézimportokra. 
• Fémtetők – acél és alumínium: A már maradványként 25–50 %-ra emelt vámok mellett további terjeszkedés is készül – akár háztartási gépekre (mosógépek, hűtők stb.) is. 
• Félvezetők (ágilemek): Szintén szó volt 232 es szakasz alá vont vámvizsgálatról, melynek következtében emelkedhetnek az elektronikai alapanyagok vámjai. 
• Gyógyszerek / gyógyszer összetevők: Max. 200 %-os vám is napirenden lehet, a jövőben szerepel a szigorítási tervben.
• Autók és autóalkatrészek: A Kanada és Mexikó felé irányuló 25 %-os tarifák mellett az egyes nem USMCA kompatibilis járművekre is kiterjesztették a szankciókat.
• Háztartási gépek: Mosógépek, hűtők, sütők – az európai-importcsomag részeként szerepelnek.
• Autó, kisteherautó, teherautó alkatrészek: Ezekre már vizsgálat indult, a későbbiekben vám léphet életbe.
• Digitális szolgáltatás adó (DST): Olyan EU-s intézkedések ellen irányulna vámként, mint a digitális adó – jelenleg vizsgálat alatt.
• Kritikus ásványok és elsődleges feldolgozott termékek, illetve repülőgép alkatrészek: ezekre is fellépés várható, amerikai nemzetbiztonsági vizsgálatok folyamatban

Trump levelei egyértelmű üzenetet tartalmaznak: amennyiben bármely ország válaszlépéseket tesz vagy ellentarifákat vezet be, az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket fog alkalmazni. A diplomácia nyelve helyett tehát egyoldalú fenyegetések uralják az amerikai külkereskedelmi politikát.
Mivel Magyarország az Európai Unió tagjaként közvetlenül érintett a vámháborúban, a hazai exportőrök – különösen az autóipar, élelmiszer-feldolgozás és gyógyszeripar szereplői – is nehézségekkel szembesülhetnek. Az EU és USA közötti vámfeszültség árfolyamingadozást, logisztikai láncszakadásokat és versenyképességi hátrányokat hozhat a magyar gazdaságnak.
Trump vámháborúja immár nemcsak egy-két nagy gazdaságot érint, hanem globális méretű, többfrontos kereskedelmi konfliktussá vált. A következő hetek kritikusak lesznek: ha nem sikerül politikai vagy diplomáciai megoldásra jutni, augusztus 1-jétől jelentős tarifális intézkedések léphetnek életbe, amelyek tartósan átformálhatják a világkereskedelmet – a legnagyobb exportőrök és importőrök egyaránt érezni fogják a hatását.

Források: Telex, The Nation, CNBC, HVG