Design Thinking in software development

2021/ 24/09

Mit takar a design thinking kifejezés? Egyszerűen fogalmazva, egy olyan keretrendszert, amely a felhasználói igényeket helyezi a termékfejlesztés középpontjába. Az ügyfelek általában nem képesek megfogalmazni rejtett és várt igényeiket. A design thinking ezért az analitikus szakértelem és az intuitív eredetiség kölcsönhatását is jelenti, így a termék és szoftverfejlesztők, design thiking segítségével olyan megoldásokat képesek kidolgozni, amelyek hatékonyan képesek kielégíteni az ügyfelek igényeit. 

 

A Design thinking folyamata 

A design thinking folyamata visszacsatolásokkal teli iteratív és nem lineáris prototípusalkotásról szól. Minden egyes ötletet tesztelünk, és megnézzük, hogy az a megoldás megfelel-e az ügyfél problémájának. De először is: mi is pontosan a design tinking folyamata? 

1. Figyeljük meg: Ezt a fázist az "igényfelmérés" uralja, egy olyan folyamat, amelynek során a tervezők kimennek, és megfigyelik a felhasználókat, akik olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek információt nyújtanak a tervezési területről. Ez magában foglalhat puszta megfigyelést, vagy akár interjúkat is. 

2. Értsük meg: A megfigyeléssel gyűjtött adatok elemzése, kísérlet a felhasználó mélyebb motivációinak, érzéseinek és értékeinek megértésére. 

3. Definiáljuk: Ez a fázis a megoldandó probléma azonosításáról szól. Milyen nehézségekkel szembesülnek a felhasználók? Mi a legnagyobb felhasználói probléma? Mire van valójában szüksége a felhasználóknak? 

4. Ötleteljünk: Ez a lépés annak a gondolkodásnak szenteli magát, hogy hogyan oldhatnánk meg az azonosított problémákat a termékünk segítségével. A termékfejlesztési csapat, a tervezők és a szoftvermérnökök "brainstorming"-ot alkalmaznak és több ötletet generálnak. 

5. Készítsünk prototípust: Az ötödik szakasz az ötletek megvalósításáról szól. A prototípusok létrehozásával tesztelhetjük az ötleteink megfelelősségét. 

6. Teszteljük: Tegyük a prototípusokat a felhasználók elé, hogy visszajelzést kapjunk a prototípusok felülvizsgálatához és módosításához. 

Design Thinking a szoftverfejlesztésben 

A design thinking összehozza az ügyfelek üzleti céljait és a végfelhasználói igényeket, és egy tökéletesen testre szabott megoldásba ágyazza őket, amely a lehető leghatékonyabban kezeli a problémát. A design thinking megjelenése a szoftverfejlesztés területén számos potenciált rejt magában, például, amikor egy alkalmazás ikonjainak, gombjainak színét tervezzük. "De ez csak egy apró részlet!" - mondhatnád. A gyakorlatban ez viszont egy jelentős tényező, hiszen nagy mértékben meghatározza, hogy vásárlóink használni fogják-e a termékünket. 

Előfordul, hogy a felhasználók nem találják meg azonnal a keresett gombot, így ilyenkor két forgatókönyv jön szóba: 

1. Bosszankodva bezárják az alkalmazásunk ablakát.

2. Sok időt töltenek azzal, hogy megtalálják a kívánt funkcióhoz vezető gombot. 

Mindkét eset kedvezőtlen, ugyanis mindkettő azt jelenti, hogy a felhasználói gondolkodásmód nem volt figyelembe véve a tervezési szakaszban. 

Másik szoftverfejlesztési példa lehet a webáruház fejlesztés. Amikor úton vagyunk sokkal kényelmesebb mobilalkalmazást használni webáruházi vásárlásra, mint várni, hogy egy oldal betöltsön a böngészőben. A probléma abban rejlik, hogy sok webáruház alkalmazása félrevezető: ahhoz, hogy a vásárló megtalálja a kívánt terméket, végtelenül sok részlegen kell végigbolyongania, és hosszú oldalakat végiggörgetnie. 

A design thinking segítségével a fejlesztők az empátiától a tesztelésig minden fázison átmennek, és arra törekszenek, hogy olyan megoldást nyújtsanak a felhasználóknak, amely a lehető leggyorsabbá és legkényelmesebbé teszi a termékek közötti keresést. Gondosan mérlegelnek minden elemet, logikusan elrendezik őket, és mindent megtesznek azért, hogy a vásárlói út a lehető legkényelmesebb legyen. 

A design thinking előnyei szoftverfejlesztésnél 

Megvalósíthatósági ellenőrzés 

A design thinking lehetővé teszi a szoftverfejlesztő cégek számára, hogy a kezdeti szakaszban teszteljék a jövőbeli termék megvalósíthatóságát és funkcionalitását. Lehetővé teszi számukra, hogy szem előtt tartsák a végfelhasználói igényeket, világosan meghatározzák az összes követelményt, és mindezt termékjellemzőkké alakítsák át. 

Folyamatos fejlesztés 

A terméket a megjelenés után is lehet (és néha kell is) módosítani, ha a felhasználók visszajelzései rendelkezésre állnak. Ilyenkor már kristálytisztán látható mely funkciók működnek és melyek nem; hogyan lehet a terméket továbbfejleszteni, és milyen javaslatokat kell beépíteni. Így hely marad a folyamatos javításnak, és a szoftverfejlesztési folyamat rugalmas és gördülékeny lesz. 

Világosság és átláthatóság 

A design thinking lehetővé teszi a szoftverfejlesztők számára, hogy lássák és világosan megértsék a végcélokat, a problémákat, és részletes elképzelésük legyen arról a megoldásról, amelyet végül meg kell valósítaniuk. 

Brain storming technikák 

A design thinking gyakran alkalmazott módszere a brainstorming, post-it jegyzetekkel, telerajzolt táblákkal és ábrákkal. A "brainstorming-szabályok"-ból néhány a következő: 

1. Mennyiség a minőség felett: ahelyett, hogy a LEGJOBB ötlettel próbálnánk előállni, csak írjunk le bármit, ami eszünkbe jut. 

2. A merész ötleteket is vessük papírra: írjunk le mindent, még azokat az elsőre bolondos ötleteket is, amelyekről azt gondoljuk, soha nem működnének. 

3. Építsünk mások ötleteire: egy alapgondolat sok más ötletet elindíthat valakiben. Tartsuk meg a hasznosakat! 

4. Vizualizáljunk: Tegyük a hangsúlyt a rajzolásra az írás helyett.  

5. Adjunk fókuszt: fontos, hogy a brainstorming a releváns és célzott ötletgenerálásnak adjon alapot. 

 

"A jövőt úgy lehet a legjobban megjósolni, ha feltaláljuk." (Alan Key) 

 

Forrás:  Goodworklabs, Sumatosoft, Innovationmanagement